Tizennegyedik rész

Június 25. kedd

Reggel a konyhában reggelizve, Ryan csatlakozott hozzám egy tál Korn Flakessel.

- Tegnap el is felejtettem kérdezni, te jól szórakoztál  fiúkkal? - kérdeztem tőle.

- Igen, tanulgattunk új trükköket - mondta.

- De jó, majd megmutatod őket?

- Persze - mondta két falat között - amúgy a srácok hiányoltak benneteket - mesélte.

- Tényleg? - csodálkoztam.

- Igen, elmeséltem mit csináltok éppen. - nevetett.

- Miért érzem úgy, hogy kifiguráztatok? - néztem rá felhúzott szemöldökkel.

- Mert így is volt, hisz ismersz - kacsintott.

- Igen, mint a rossz pénzt - forgattam a szemeim.

A reggeli hátralévő részét csendben töltöttük, Riley is közben lejött és evett. Egyszer csak nagy hangzavarra lettünk figyelmesek és a nappaliba siettünk.

- Jó jó, máris, ott találkozunk, szia - mondta a telefonba Haley, közben egy bőröndöt húzott maga után.

- Anya, mit csinálsz? - kérdezte tőle Ryan.

- Fiam, segítenél kivinni a kocsiba? - kérte meg - addig összeszedem ami még kell - hadarta, közben Ryan kivitte a bőröndöt és a kocsiba tette, majd Haley is kirohant.

- Elárulnád mégis hová mész? - kérdezte zavartan Ryan.

- Figyeljetek, el kell utaznom pár napra Párizsba az egyik munkám miatt, úgy hogy ne haragudjatok és vigyázzatok egymásra, ne csináljatok hülyeséget, sietek vissza, szeretlek benneteket. - hadarva magyarázta és puszilt meg mindannyiunkat, majd elhajtott, mi csak néztük a távolodó autót.

- Ryan, jól vagy? - kérdeztem, mert kicsit döbbenten állt.

- Igen, csak meglepett, ilyen még nem volt, jó, oké, elmegy pár napra a közeli városokba, de az előre tudja és szól, de ez... - mesélte kicsit szomorúan.

- Hamar el telik az a pár nap - mosolyogtam rá, megértem őt hisz ketten élnek kicsi kora óta és nagyon össze vannak nőve.

- Igen... - mondta elgondolkozva, majd hirtelen megváltozott az arckifejezése, mint akinek remek ötlete támadt. 

- Tudjátok ez mivel jár? - kérdezte tőlünk sunyi vigyorral az arcán.

- Nem Ryan, szó sem lehet róla - mondtam csípőre tett kézzel. 

- Még nem is tudod mit akarok - felelte.

- Ohh dehogy nem, hisz ismerlek, bulit akarsz, igazam van? - kérdeztem

- Ijesztő vagy, talán gondolatolvasó is vagy? - nézett mélyen a szemembe.

- Fejezd be! - utasítottam, mivel már zavar, hogy mélyen a szemembe néz :D 

- Na jó, Riley, szerinted legyen buli? - fordult felé.

- Na ná, hogy legyen - örvendezett.

- 2:1, Lexike - borzolta meg a hajam.

- De... - kezdtem volna, de közbe vágott.

- Nyugi, nem lesz gond, ismered anyát, nem akad ki ilyenekért, hogy most rendezek egy bulit, és én fogok takarítani, persze Riley segítségével, hisz van egy egyezségünk - nevetgélt.

- Ajánlom is, mert én nem mozdítok meg semmit, ugyan is ti akarjátok ezt a bulit - löktem vállba őket.

Ezt tisztázva, bementünk a házba, a két buli szervező körül nézett mit kell venni, felmérték a helyet, hogy rendezzék át, én addig elterülve a kanapén néztem a tévét, meg kell mondani eléggé jól szórakoztam rajtuk :D 

- Ez így nem jó - mondta Riley, Ryannek.

- Miért, mi bajod vele így? - kérdezte

- Nem mutat jól- válaszolta.

- Most komoly? Nem divatbemutató lesz, hanem egy buliiii - háborodott fel, ugyanis egy elkezdték átrendezni a nappalit :D 

- Na jó, inkább hagyjuk, majd a srácokkal megcsináljuk, hozd a a listát. - utasította.

- Élvezed mi? - jött oda hozzám.

- El sem tudod képzelni mennyi - nevettem 

- Itt a lista - mutatta Riley.

- Rendben, akkor menjünk vásárolni, jössz te is ? - kérdezte tőlem Ryan.

- Ha már ilyen szépen megkérdezted, megyek, legalább ott is jól szórakozom rajtatok - cukkoltam őket.

- Ugye tudod, hogy ezt még vissza kapod? - kérdezte Ryan.

- Hát perszeeeee - nevettem 

Elindultunk az üzlethez, oda érve Zayn, Oli és Jeremy már vártak minket, hogy segítsenek vásárolni, na meg  persze cipekedni :D.