2014. május 30., péntek

Huszonnegyedik rész

Július 4. csütörtök (3)

Az út hátra lévő részében Zayn inkább zenét kapcsolt, így azt hallgattuk. A városba érve elég nehezen találtunk parkolót, de mikor meglett, végre elindulhattunk.
Hatalmas tömeg tárult elénk akik mind a karneválra igyekeztek.
- Lexi, figyelj, maradj a közelünkben, ne hogy elvessz nekem - fordult felém Ryan kicsit aggodalmasan.
- Jó, rendben - feleltem neki, majd belevetettük magunkat az estébe és a nagy tömegbe.
Jó érzés volt azt látni, hogy több millió lakossal teli város ennyire jól tudja magát együtt érezni, sokan beöltöztek, kifestették magukat :) Ezt látva egyből visszajött a jó kedvem.
A tömeggel együtt haladtunk egy irányba, mikor egy durranás elvonta a figyelmem és szem elöl tévesztettem a fiúkat. Kezdtem kétségbe esni, hogy hogy fogom megtalálni őket, forgattam a fejem jobbra balra de mindhiába már a sírás kerülgetett amikor egy kar ragadta meg a derekam, ijedtemben ránéztem és egyből megkönnyebbülten fújtam ki a levegőt.
- Hol van ilyenkor a nagy szád? - kérdezte Jeremy.
- Mi? - kérdeztem értetlenül.
- Nem kellett volna esetleg kiáltanod, hogy hééé várjatok már vagy a nevünket ? - kérdezte halál komolyan, ami jogos eszembe sem jutott ijedtemben.
- Muszáj neked még ilyenkor is oktatnod? - vágtam vissza.
- Látom még mindig megvan!!! - vigyorgott. - Neked meg muszáj mindig kötekednek, ahelyett, hogy inkább megköszönnéd? - vágta szigorúan a fejemhez.
- Sajnálom - szomorodtam el, mivel teljes mértékben igaza van. - Köszönöm, hogy visszajöttél értem - köszöntem meg végül.
- Nagyon szívesen, látom nem is volt olyan nehéz - gúnyolódott. - Amúgy meg itt voltam végig mögötted - vallotta be.
- Hogy micsoda??? - torpantam meg, aminek a következménye az lett, hogy a mögöttünk haladók belénk jöttek. Jeremy kihúzott a tömegből és az út szélénél megálltunk.
- Mi lenne ha az ilyen hirtelen megállásaid nem több millió ember között tennéd??!! - szidott le.
- Nem érdekel! Mi az, hogy végig mögöttem voltál? Nem tűnt fel, hogy titeket kereslek és hogy megijedtem? - zúdítottam rá a kérdéseket kiakadva.
- De feltűnt, csodálkoztam is, hogy hátra fele miért nem nézel. - nevetett ki. Meg kíváncsi is voltam, hogy a nagy és erős Lexi Dree mit tesz egy ilyen helyzetben! - folytatta.
Mégis ez mi akar lenni, egyáltalán nem vagyok se nagy se erős, látszik nem ismer, ez azért rosszul esik tőle, bár fogalmam sincs miért, mert én sem ismerem őt, de mégis.
- De hát te is csak egy kislány vagy aki megijed egy petárdától - fejezte végül be a mondandóját, amin felment bennem a pumpa.
- Remélem rohadt jól szórakozol? - kérdeztem dühösen.
- Az nem kifejezés - nevetett.
- Akkor szórakozz tovább akivel akarsz engem pedig hagyj békén - hagytam ott.
- Most hova mész? - kiáltott utánam.
- Tőled jó messzire. - kiáltottam vissza.
- Várj már - ért utol és így folytattuk az utat míg végül Ryan és Zayn is meglett hál istennek.
- Áhh, az elveszett báránykák. - kezdte Zayn.
- Hol voltatok, már kezdtem aggódni, mondtam hogy maradj a közelünkben - hadarta el nekem Ryan.
- Befejezted apuci? - kérdeztem tőle, amin Zayn jót nevetett.
- Be, de mi bajod van már megint? - kérdezte.
- Nem teljesen mindegy, szálljatok már le rólam, nem igaz. - mondtam hisztérikusan, amin mind hárman összenéztek kb. olyan fejjel, hogy "Ez meghibbant" amin csak a fejem tudtam rázni. Végül végig néztüük a karnevál felvonulását, a műsorokat amik nagyon tetszettek, utána visszaigyekeztünk a kocsihoz.
Út közben azon töprengtem  vajon Riley és Oli mit csinálhatnak, biztos nagyon jól érzik magukat :) A kocsiban ülve csak bámultam ki az ablakon, sokan biztos feltennék a kérdést "Ez most totál hülye, hogy egy ilyen gyönyörű helyen ennyit nyafog, ahelyett, hogy élvezné?", hát feltettem magamnak is és nevetnem kell magamon ahogy az utóbbi időben viselkedtem, de majd most változni fog minden, olyan lesz mint mikor megérkeztünk ide. :) A nagy eszme cserémben Ryan hangja zavart meg.
- Kiszállsz ma még? - kérdezte mosolyogva.
- Persze, bocsi - mosolyogtam vissza és kiszálltam.
- Ennek meg mi baja? - kérdezte Zayn Ryantől.
- Ha én azt tudnám - nevetett, amin nekem is vigyorognom kellett.
- Na de haladjunk, jó helyet akarok. - utasított minket Zayn.
5 perces séta után a parton hatalmas színpad volt felállítva, előtte már jó sokan gyülekeztek, ezért mi is elfoglaltuk a megfelelő helyet ami Zayn választott. Várakozásunkban Ryanhez fordultam.
- Ryan, Rileyekkal hol találkozunk? - kérdeztem.
- Itt találkoztunk volna, de most írta Oli, hogy nem jönnek - felelte.
- Miért? - kérdeztem szomorúan.
- Biztos jobb programot találtak - lépett oda Zayn poharakkal a kezében, amiből egyet elvettem.
- Ja meglehet, ágyat avatnak - folytatta nevetve Ryan.
- Ryaaaan - szóltam rá.
- Most mi van? Nem kis gyerekek már. - mondta, amin ledöbbentem, majd egy hang szólt a mikrofonba és üdvözölt mindenkit és elkezdődhetett a várva várt koncert.

Elképesztően jó volt, sokat énekeltem táncoltam, rengeteg sztár fellépő volt, hogy kiemeljek párat: Justin Bieber, One Direction, Tom Beck, Demi Lovato, Pitbull, Nelly... és még sorolhatnám, a koncert felénél, már Ryan nyakában ültem :D Zayn pedig sok nyaggatás után Jeremyében :D 

Mikor vége lett hamar szétszóródtak az emberek, mi is elindultunk, totál felpörögve ugráltam és énekeltem.
- De sok energiád van még - mondta Jeremy.
- Így van, nem csinálunk még valamit? - kérdeztem.
- Nem, megyünk haza - mondta Ryan.
- Neee mááár naaaa - nyafogtam neki.
- El sem akartál jönni, most meg nem akarsz haza menni, hogy van ez? - kérdezte vigyorogva.
- Hát most na, jól éreztem magam, és még mindig jól érzem. - nevetgéltem
- Azt látjuk - mondta Zayn. - Tudod mit, nekem van egy ötletem. - karolta át a vállam.
- És pedig? - néztem rá kíváncsian.
- Amit Ryan is elfelejtett, hogy még lesz - nézett rá.
- Micsoda?? - kérdezte, fogalma sem volt miről van szó.
- Tudod, nagy, hangos, és este van csak ilyenkor - magyarázta neki. 
- Jaaaa, hogy az :) - kapott a fejéhez.
- Mondjátok már el - türelmetlenkedtem.
- Nem, gyerünk az autóba - közölte Ryan.
Gyors beszálltam, mert mát kíváncsi voltam nagyon mi lehet az.  Felmentünk egy domb tetejére, eléggé bután néztem, hogy itt most mi lesz.
- Fiúk, és most? - kérdeztem miközben szálltam ki.
- Várunk - közölték egyszerre, de nagy az összhang köztük :D
- Mégis mire? - folytattam a kérdéseim.
- Ülj már le és nézd milyen szép a város - fogta meg a vállam Zayn és tolt le a földre, kénytelen voltam várni, egyszer csak Zayn kiált, amire felkapta a fejem.
- Lexiiiiii, figyelj, 1 perc - nevetett.
- Azt teszem mióta..... - mondtam volna de akkor elképesztő látvány tárult elém. Hatalmas gyönyörű és színes tűzijátékok szálltak fel az egész város felé. Mikor vége lett még mindig csak ott ültem és tátott szájjal néztem magam elé.
- Azt hiszem sokkot kapott - nevetett Zayn.
- Akkor ti teszitek a kocsiba, nekem elég volt a koncerten - válaszolta nevetve Ryan, amire felkaptam a fejem.
- Ezzel arra célzol, hogy kövér vagyok? - álltam elé.
- Neem, csak azt mondom, valószínű sok Hot dogot ettél ma - cukkolt tovább, mire vállba ütöttem.
- Auuu, ez fájt - kapott a vállához.
- Neked meg edzened kellene, ha ez a kis ütés fájt - nevettem fel. 
- Hoppááá, a kisasszony jól meg mondta - hangzott el a mondtad Jeremy szájából.
- Nagyon vicces vagy te lány - mondta Ryan.
- Szerintem az volt - állt mellém Zayn és egy köszi pillantással díjaztam meg.
- Na jól van elég volt mára belőletek, húzzunk haza - jelentette ki Ryan.
Nagy nehezen beszálltunk és elindultunk haza, először Zaynt raktuk ki és hárman érkeztünk végül meg, mivel Jeremy itt alszik. A lépcsőn felsétálva Ryannek megköszöntem ezt a csodás napot, ő pedig egy öleléssel viszonozta, majd elköszöntünk. A szobába belépve Riley ágya üres volt, de nem nagyon érdekelt jelen pillanatban, elég fáradt voltam így is, nagy nehezen elkészültem a lefekvéshez és szó szerint bedőltem az ágyamba.
A mai nap emlékeivel a fejemben hunytam be a szemeim és aludtam el. 

2014. május 7., szerda

Huszonharmadik rész

Július 4. csütörtök (2)

Időközben elszundíthattam, mivel csak annyit vettem észre, hogy Haley beszél hozzám. 
- Lexi, szénné égsz, kelj fel - szólítgatott.
- Fent vagyok, csak pihentettem a szemem - ültem fel.  
- Hová tűnt mindenki? - kérdeztem körbe pillantva.
- Nem rég mentek el pihenni kicsit, hogy legyen energiájuk az estéhez. - felelte.
- Mi lesz este? - érdeklődtem.
- Tudod, ilyenkor az egész város együtt ünnepel és bulizik. - mesélte.
- Értem, akkor most csak ketten vagyunk? - kérdeztem.
- Nem, Ryan Jeremyvel a szobában xboxoznak, Riley pedig a ruhái közül válogat vagy fél órája - mondta nevetgélve.
- Akkor megyek segítek neki - mosolyogtam.
Felálltam és elindultam fel a szobába, ahova mikor benyitottam káosz fogadott.
- Atya ég, bomba robbant? - álltam ott döbbenten.
- Ajj Lexiii, segíts nem tudok dönteni - kért meg kétségbe esve.
- Oké-oké, mi az alkalom? - kérdeztem.
- Ez most komoly? - nézett rám furán.
- Mert? - kérdeztem vissza.
- Július 4.-e van, szerinted? - tárta szét a karját.
- Jaaa, vagy úgy. - nevettünk fel egyszerre.
- Meg randira is. - mondta félénken.
- Hogy miiiiii? kerekedtek ki a szemeim a döbbenettől.
- Igen, mikor oda mentem Olihoz, sokat beszélgettünk, és megkérdezte lennék-e ma este a partnere. - mesélte lelkesen.
- Ez nagyszerű - öleltem meg örömömben.
- Na akkor keressük meg a tökéletes ruhát - mondtam, és neki álltunk a ruha tömeg közt keresgélni.

Körülbelül fél órába telt mire meglett a megfelelő ruha,
Riley
még fél óra míg elkészült a haja a sminkje és a végeredmény egyszerűen gyönyörű lett. :)

Kiterültem az ágyon mire Riley rám szólt.
- Mit fetrengsz ott? Nem állnál neki a készülődésnek? - kérdezte szinte fenyegetően.
- Mi? Minek? - értetlenkedtem.
- Hát mert talán te is jössz? - mondta.
- Gyertyatartónak? kérdeztem vissza nevetve.
- Bolond. - kuncogott. - Nem azért, de mindenki ott lesz, te meg egyedül akarsz itthon ücsörögni? - kérdezte tőlem.
- Nem is olyan rossz ötlet. - helyeztem magam kényelembe az ágyon.
- Lexiiiiiiiiiiiii - dobott meg egy párnával.
- Lányok, 20 perc és indulunk - nyitott be Ryan. - Huhh de gyönyörű valaki - dicsérte meg Rileyt, aki elpirult.
- Köszi - köszönte meg. - Lexi műve - nézett felém.
- Remek munka, de te esetleg nem készülődsz? - kérdezte. 
- Hagyjatok már, mi van ha nem akarok menni? - duzzogtam.
- Olyan nincs, hacsak nincs valami nyomos okod rá. - mondta.
Lexi
- Az van bőven. - feleltem.
- És pedig? - nem hagyta annyiban.
- Nincs kedvem - feleltem, azt mégse mondhatom, hogy a haverod utál.
- Ez nem ok, nem azért jöttél ide a nyárra, hogy itthon üljél, úgyhogy öltözz, már csak 15 perc - magyarázta nevetve a végén.
- Remek - feleltem, de igaza van, erőt kell vennem magamon, nagy nehezen feltápászkodtam, és neki álltam készülődni, nekem viszonylag gyorsan ment, hisz nem randira készülök csak bulizni vagy legyen az bármi is. Nem tehetek róla nincs nagy kedvem se, meg semmi bár ha Zayn és Ryan ott lesz akkor lehet még akár remek is :) Fő a pozitív gondolkodás.
Rileyval lementünk az emeletről ő a kert felé vette az irányt, hogy kicsit még egyedül lehessen én a fiukhoz csatlakoztam.
- Rekord idő, még mindig van 2 perc - kekeckedett Ryan, amit csak egy mosollyal viszonoztam.
Pontban 17-kor csengettek, ezért Ryan ajtót nyitott. 
- Sziasztok - köszönt Oli.
- Szia - köszöntünk vissza.
- Valaki nagyon kicsípte magát - mondta neki Ryan.
- Nagyon jól nézel ki - dicsértem meg.
- Kösz - köszönte meg. - Riley merre van? - érdeklődött.
- Szólok neki - mondtam és elindultam a kert felé, ahol egymagában üldögélt.
- Riley, megjött Oli - mentem oda hozzá.
- Máris megyek - felelte.
- Minden rendben? - kérdeztem tőle.
- Nagyon izgulok és félek. - vallotta be.
- Mégis mitől? - kérdeztem.
- Mi van ha valamit elrontok? Én ezt nem akarom! - esett kétségbe.
- Na ácsiii!!! - állítottam le, majd felém fordítottam. - Az teljesen érthető, hogy izgulsz, akkor lenne baj ha nem izgulnál, de félni, felesleges, lassan egy hónapja itt vagyunk, szinte minden napot együtt töltünk a fiúkkal, úgyhogy szedd össze magad és indulás - utasítottam.
- De... - kezdte volna.
- Nincs de, ha már egy órát szenvedtem, hogy ilyen gyönyörű legyél, akkor a minimum, hogy felemeled a formás kis segged és szépen bemész, ahol már vár az esti partnered. - vigyorogtam.
- Igazad van, köszi - ölelt át.
- Tudom, szívesen. - mosolyogtam, így végül bementünk a nappaliba ahol a fiúk már türelmetlenül vártak, közben Zayn is megérkezett és teljes volt  mi kis csapatunk. 
Ahogy beléptünk egy emberként fordultak meg, és hát igen, úgy tűnik a fiúknak is leesett az álluk Riley kinézetén, bár Ryan már látta, így ő folytatta a telefon beszélgetését. :)
- Gyönyörű vagy - lépett oda hozzá Oli.
- Köszi - pirult el.
- Indulhatunk? - kérdezte tőle.
- Igen - felelte.
- Srácok, akkor ahogy megbeszéltük, ott találkozunk - mondta Oli, Ryan intett nekik, így ők ketten el is hagyták a házat.
A fiúk felé fordulva karba tett kézzel megállva vártam, hogy most mi is lesz, de hiába, Ryan még mindig a telefonra volt tapadva, a másik kettő meg úgy tűnik még nem láttak lányt csinosan felöltözve. :D 
- Hozzak esetleg egy tálat amibe a nyálatokat csorgathatjátok? - kérdeztem.
- Hogy mi? - nézett furán Jeremy.
- Sráááácok!!! - nyomtam meg az át.
- Jójó, nyugi Lexi - karolt át Zayn. 
- Ki mondta, hogy nem vagyok nyugodt? - pillantottam fel rá.
- Senki - vágta rá egyből, mire én csak az egyik szemöldököm felhúzva néztem rá.
- Jaaa, hogy ez egy költői kérdés volt - kapott a fejéhez.
- Örülök, hogy leesett, hatalmasat koppant. - nevettem.
- Na induljunk már - lépett oda Ryan.
- Rád vártunk, ha nem tűnt volna fel - közöltem vele. - Na meg arra, hogy a két jó madár, kijöjjön a sokkos állapotból - célozgattam. 
- Lexi, Lexi - néztek gonoszan felém.
De végül elindulhattunk, én hátra ültem, mellém Jeremy nagy örömömre, de elhatároztam, nem foglalkozom semmivel, az lesz ami eddig is volt, jól érzem magam, elvégre ezért utaztam ide a nyárra, ahogy Ryan is mondta. :D
- Mit értett Oli azon, hogy ott találkozunk? - kérdeztem meg egy kis idő elteltével.
- Ők elmennek még vacsorázni, és azután jönnek csak - mondta Ryan.
- Milyen romantikus - mosolyogtam. - És mi merre megyünk? - kérdezősködtem tovább. 
- Muszáj neked mindig ennyit kérdezned? - fordult  hátra Zayn. 
- Most miért baj az ha tudni szeretném, hova megyünk? - kérdeztem vissza.
- Na már megint. - nevettek mindhárman.
Be kell vallani tényleg zavaró lehet, de kit érdekel, ilyen vagyok, vagy megszoknak vagy megszöknek :D.
- Előszór a városban lévő kis összejövetelre, majd a parton lévő koncertre. - felelte végül Ryan.
- Ki fog fellépni? - tettem fel egy újabb kérdést.
- Ryan, én ezt nem bírom - fogta a fejét Zayn.
- Pedig jobb lesz ha megszokod - mondta neki Ryan, amin csak vigyorogni tudtam, bár van egy olyan érzésem, Zayn csak a vérem próbálja szívni, de nem lesz könnyű dolga ha tényleg így van :D 
- Szóval kapok választ? - ismét egy kérdés, de most már tudatosan :D 
- NEM!! - vágták rá egyszerre.
- Hát jó, úgyis szeretem a meglepiket - feleltem, persze erre a kijelentésemre egyből összenéztek, amiből annyi leszűrhető, hogy "Kész ez a csaj, nagyon kész" :D