Időközben elszundíthattam, mivel csak annyit vettem észre, hogy Haley beszél hozzám.
- Lexi, szénné égsz, kelj fel - szólítgatott.
- Fent vagyok, csak pihentettem a szemem - ültem fel.
- Hová tűnt mindenki? - kérdeztem körbe pillantva.
- Nem rég mentek el pihenni kicsit, hogy legyen energiájuk az estéhez. - felelte.
- Mi lesz este? - érdeklődtem.
- Tudod, ilyenkor az egész város együtt ünnepel és bulizik. - mesélte.
- Értem, akkor most csak ketten vagyunk? - kérdeztem.
- Nem, Ryan Jeremyvel a szobában xboxoznak, Riley pedig a ruhái közül válogat vagy fél órája - mondta nevetgélve.
- Akkor megyek segítek neki - mosolyogtam.
Felálltam és elindultam fel a szobába, ahova mikor benyitottam káosz fogadott.
- Atya ég, bomba robbant? - álltam ott döbbenten.
- Ajj Lexiii, segíts nem tudok dönteni - kért meg kétségbe esve.
- Oké-oké, mi az alkalom? - kérdeztem.
- Ez most komoly? - nézett rám furán.
- Mert? - kérdeztem vissza.
- Július 4.-e van, szerinted? - tárta szét a karját.
- Jaaa, vagy úgy. - nevettünk fel egyszerre.
- Meg randira is. - mondta félénken.
- Hogy miiiiii? kerekedtek ki a szemeim a döbbenettől.
- Igen, mikor oda mentem Olihoz, sokat beszélgettünk, és megkérdezte lennék-e ma este a partnere. - mesélte lelkesen.
- Ez nagyszerű - öleltem meg örömömben.
- Na akkor keressük meg a tökéletes ruhát - mondtam, és neki álltunk a ruha tömeg közt keresgélni.
Körülbelül fél órába telt mire meglett a megfelelő ruha,
 |
| Riley |
még fél óra míg elkészült a haja a sminkje és a végeredmény egyszerűen gyönyörű lett. :)
Kiterültem az ágyon mire Riley rám szólt.
- Mit fetrengsz ott? Nem állnál neki a készülődésnek? - kérdezte szinte fenyegetően.
- Mi? Minek? - értetlenkedtem.
- Hát mert talán te is jössz? - mondta.
- Gyertyatartónak? kérdeztem vissza nevetve.
- Bolond. - kuncogott. - Nem azért, de mindenki ott lesz, te meg egyedül akarsz itthon ücsörögni? - kérdezte tőlem.
- Nem is olyan rossz ötlet. - helyeztem magam kényelembe az ágyon.
- Lexiiiiiiiiiiiii - dobott meg egy párnával.
- Lányok, 20 perc és indulunk - nyitott be Ryan. - Huhh de gyönyörű valaki - dicsérte meg Rileyt, aki elpirult.
- Köszi - köszönte meg. - Lexi műve - nézett felém.
- Remek munka, de te esetleg nem készülődsz? - kérdezte.
- Hagyjatok már, mi van ha nem akarok menni? - duzzogtam.
- Olyan nincs, hacsak nincs valami nyomos okod rá. - mondta.
 |
| Lexi |
- Az van bőven. - feleltem.
- És pedig? - nem hagyta annyiban.
- Nincs kedvem - feleltem, azt mégse mondhatom, hogy a haverod utál.
- Ez nem ok, nem azért jöttél ide a nyárra, hogy itthon üljél, úgyhogy öltözz, már csak 15 perc - magyarázta nevetve a végén.
- Remek - feleltem, de igaza van, erőt kell vennem magamon, nagy nehezen feltápászkodtam, és neki álltam készülődni, nekem viszonylag gyorsan ment, hisz nem randira készülök csak bulizni vagy legyen az bármi is. Nem tehetek róla nincs nagy kedvem se, meg semmi bár ha Zayn és Ryan ott lesz akkor lehet még akár remek is :) Fő a pozitív gondolkodás.
Rileyval lementünk az emeletről ő a kert felé vette az irányt, hogy kicsit még egyedül lehessen én a fiukhoz csatlakoztam.
- Rekord idő, még mindig van 2 perc - kekeckedett Ryan, amit csak egy mosollyal viszonoztam.
Pontban 17-kor csengettek, ezért Ryan ajtót nyitott.
- Sziasztok - köszönt Oli.
- Szia - köszöntünk vissza.
- Valaki nagyon kicsípte magát - mondta neki Ryan.
- Nagyon jól nézel ki - dicsértem meg.
- Kösz - köszönte meg. - Riley merre van? - érdeklődött.
- Szólok neki - mondtam és elindultam a kert felé, ahol egymagában üldögélt.
- Riley, megjött Oli - mentem oda hozzá.
- Máris megyek - felelte.
- Minden rendben? - kérdeztem tőle.
- Nagyon izgulok és félek. - vallotta be.
- Mégis mitől? - kérdeztem.
- Mi van ha valamit elrontok? Én ezt nem akarom! - esett kétségbe.
- Na ácsiii!!! - állítottam le, majd felém fordítottam. - Az teljesen érthető, hogy izgulsz, akkor lenne baj ha nem izgulnál, de félni, felesleges, lassan egy hónapja itt vagyunk, szinte minden napot együtt töltünk a fiúkkal, úgyhogy szedd össze magad és indulás - utasítottam.
- De... - kezdte volna.
- Nincs de, ha már egy órát szenvedtem, hogy ilyen gyönyörű legyél, akkor a minimum, hogy felemeled a formás kis segged és szépen bemész, ahol már vár az esti partnered. - vigyorogtam.
- Igazad van, köszi - ölelt át.
- Tudom, szívesen. - mosolyogtam, így végül bementünk a nappaliba ahol a fiúk már türelmetlenül vártak, közben Zayn is megérkezett és teljes volt mi kis csapatunk.
Ahogy beléptünk egy emberként fordultak meg, és hát igen, úgy tűnik a fiúknak is leesett az álluk Riley kinézetén, bár Ryan már látta, így ő folytatta a telefon beszélgetését. :)
- Gyönyörű vagy - lépett oda hozzá Oli.
- Köszi - pirult el.
- Indulhatunk? - kérdezte tőle.
- Igen - felelte.
- Srácok, akkor ahogy megbeszéltük, ott találkozunk - mondta Oli, Ryan intett nekik, így ők ketten el is hagyták a házat.
A fiúk felé fordulva karba tett kézzel megállva vártam, hogy most mi is lesz, de hiába, Ryan még mindig a telefonra volt tapadva, a másik kettő meg úgy tűnik még nem láttak lányt csinosan felöltözve. :D
- Hozzak esetleg egy tálat amibe a nyálatokat csorgathatjátok? - kérdeztem.
- Hogy mi? - nézett furán Jeremy.
- Sráááácok!!! - nyomtam meg az át.
- Jójó, nyugi Lexi - karolt át Zayn.
- Ki mondta, hogy nem vagyok nyugodt? - pillantottam fel rá.
- Senki - vágta rá egyből, mire én csak az egyik szemöldököm felhúzva néztem rá.
- Jaaa, hogy ez egy költői kérdés volt - kapott a fejéhez.
- Örülök, hogy leesett, hatalmasat koppant. - nevettem.
- Na induljunk már - lépett oda Ryan.
- Rád vártunk, ha nem tűnt volna fel - közöltem vele. - Na meg arra, hogy a két jó madár, kijöjjön a sokkos állapotból - célozgattam.
- Lexi, Lexi - néztek gonoszan felém.
De végül elindulhattunk, én hátra ültem, mellém Jeremy nagy örömömre, de elhatároztam, nem foglalkozom semmivel, az lesz ami eddig is volt, jól érzem magam, elvégre ezért utaztam ide a nyárra, ahogy Ryan is mondta. :D
- Mit értett Oli azon, hogy ott találkozunk? - kérdeztem meg egy kis idő elteltével.
- Ők elmennek még vacsorázni, és azután jönnek csak - mondta Ryan.
- Milyen romantikus - mosolyogtam. - És mi merre megyünk? - kérdezősködtem tovább.
- Muszáj neked mindig ennyit kérdezned? - fordult hátra Zayn.
- Most miért baj az ha tudni szeretném, hova megyünk? - kérdeztem vissza.
- Na már megint. - nevettek mindhárman.
Be kell vallani tényleg zavaró lehet, de kit érdekel, ilyen vagyok, vagy megszoknak vagy megszöknek :D.
- Előszór a városban lévő kis összejövetelre, majd a parton lévő koncertre. - felelte végül Ryan.
- Ki fog fellépni? - tettem fel egy újabb kérdést.
- Ryan, én ezt nem bírom - fogta a fejét Zayn.
- Pedig jobb lesz ha megszokod - mondta neki Ryan, amin csak vigyorogni tudtam, bár van egy olyan érzésem, Zayn csak a vérem próbálja szívni, de nem lesz könnyű dolga ha tényleg így van :D
- Szóval kapok választ? - ismét egy kérdés, de most már tudatosan :D
- NEM!! - vágták rá egyszerre.
- Hát jó, úgyis szeretem a meglepiket - feleltem, persze erre a kijelentésemre egyből összenéztek, amiből annyi leszűrhető, hogy "Kész ez a csaj, nagyon kész" :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése