Már nagyon vártam ezt a napot, hogy miért, mert ma van az utolsó nap a suliban, vagyis az évzáró napja.
Miután elkészültem, a földszinten anyával futottam össze.
- Jó reggelt, kicsim! - köszönt.
- Jó reggelt, anya! - mondtam.
- Elkezdtél már becsomagolni? - kérdezte.
- Még nem! - hajtottam le a fejem.
- Akkor amint hazaértél, légyszíves kezd el! - kért.
- Rendben - majd elindultam a suliba.
A kapuban már Riley türelmetlenül várt, ugyanis kicsit késésben voltunk.
- Na végre már, azt hittem nekem kell bemennem kirángatnom téged - mondta nevetve barátnőm.
- Jól van naaaaa! - válaszoltam kuncogva, majd gyors léptekkel rohantunk a suliba.
Az évzáró, mint minden ünnepség dögunalmas volt, mi Rileyval végig beszélgettük az egészet, ünnepség után a teremben vártunk, míg az osztályfőnök jön és megkaphassuk a bizonyítványainkat.
Várakozás közben Jackie jött oda hozzánk, azzal a gonosz vigyorával.
Jackie az iskola Dívája, a suli legmenőbb srácával van együtt, akiről minden lány csak álmodozni mert, hogy járhasson vele, vagy felfigyeljen rá. Jackie mögött folyton két kis pulikutya mászkál, Emily és Kim.
- Szia Lexi, most is olyan unalmas nyarad lesz a kis barátnőddel mint szokott lenni? - kérdezte gúnyolódva.
- Szia Jackie, egy sosem volt unalmas, maximum számodra, kettő különben sem tartozik rád. - mondtam vigyorogva.
Jackie erre, fennhordott orral fordult meg és viharzott el a helyére. Közben az osztályfőnök is megérkezett, kiosztotta a bizonyítványokat, és mindenkinek Kellemes Nyarat kívánt, azzal el is indultunk haza Rileyval.
Haza vezető úton megbeszéltük, hogy otthon ő összecsomagol, majd nálunk alszik, mivel, reggel korán kelünk és indulunk nyaralni, hogy hova, Los Angelesbe a nagynénémhez, már nagyon vártuk ezt a napot, és végre eljött, egész nyáron ott leszünk, élvezzük a tengerparton az égető napsütést, a város rejtelmeit felfedezzük, és persze még rengeteg sok mindent fogunk csinálni.
Amikor hazaértem, felmentem a szobámba, és a szekrény előtt állva azon gondolkoztam, hogy miket is vigyek magammal. Majd elkezdtem a bőröndömet bepakolni, kb úgy fél óra alatt sikerült is.
Közben anya is megérkezett, és bejött megnézni hogy állok a pakolással, majd még egy csomó mindent bepakolt nekem az óvatosság érdekében. Hát jó ha ő úgy gondolja ezek kellenek én nem ellenkeztem, csak majd győzzem cipelni :D.
 |
| Manó |
Közben Riley megjött és azzal az ötlettel állt elő nem e megyünk el a parkba. Hoztam a kutyusom, Manó pórázát és elindultunk.
Útközben ahogy sétálunk a park felé, egy biciklis srác figyelmetlenségében nekem jött. Nekem nem lett bajom, de viszont az ő biciklije tönkre ment, de őt sem az érdekelte, és hirtelen a kezét nyújtotta, hogy felsegítsen.
- Jól vagy? - kérdezte
- Persze, semmi bajom, de a biciklid... - válaszoltam.
- Az nem fontos, csak hogy te veled minden rendben van e?! - mondta kis mosollyal az arcán.
- Tényleg, semmi bajom - vigyorogtam.
- Meg hívhatlak egy fagyira, bocsánat kérés képen benneteket?
- Hát persze.
- Ben vagyok - mondta meg a nevét.
- Lexi, a barátnőm pedig Riley és a kutyám Manó - mondtam.
Majd ezután elindultunk fagyizni, közben nagyon sokat beszélgettünk, végül aztán elkísért minket a parkba, ott játszottunk Manóval sokat, majd mesélte, hogy neki is van egy kutyája, akit Bobbynak hívnak, majd azt az ötletet találta ki, hogy akár sétáltathatnánk együtt is a kutyákat. Remek ötlet, de elmeséltük neki, hogy mi holnap egész nyárra elutazunk Los Angelesbe, így ez nem valósítható meg, de ha nyár végén megjöttünk akkor megbeszélhetjük. Ennek nagyon örült, telefonszámot is cseréltünk, majd hazakísért minket.
Vacsora és tusolás utána, Rileyval fáradtan dőltünk be az ágyba, de persze még megbeszéltük a mai nap eseményeit, hogy Ben milyen jó fej, meg helyes is :D :P
Majd beállítottam az ébresztőmet reggel 5 órára, aztán mély álomba merültünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése