Nem igazán tudtam aludni, ezért elég korán fel is keltem, egy tál müzlivel mentem a nappaliba, leültem tévét nézni, bár nem nagyon kötött le, még mindig a tegnapi napon jártak a gondolataim.
- Jó reggelt kicsim, te már ilyen korán fent vagy? - kérdezte Haley.
- Jó reggelt, igen, nem igazán tudtam aludni. - mondtam neki.
- Mi a baj? Nekem elmondhatod, tudod, hogy én engedékenyebb vagyok mint a szüleid. - vigyorgott.
- Tegnap Rileyval kicsit felelőtlenül viselkedtünk, egyedül elmentünk a városba vásárolni meg nézelődni, mert Ryannek dolga volt, és mikor felhívtuk, hogy eltévedtünk, teljesen kiakadt és nagyon haragszik ránk. - mondtam el Haleynek mindent.
- Teljesen igaza van Ryannek ugye tudod? - kérdezte.
- Igen, tudom, ezért is én meséltem el neked, és ha jön a büntetés azt is vállaljuk- mondtam szomorkodva.
- Ne aggódj, Ryan megnyugszik és minden rendben lesz, ami a büntetést illeti, mikor adtam én neked bármikor is? - mosolygott.
- Őőőő... - gondolkodtam el egy pár percig, - soha...- néztem rá mosolyogva.
- Na látod - nevetett. - De ígérj meg nekem valamit, és Rileynak is mond meg, hogy többet ilyet nem csináltok, inkább szóljatok nekem, ha Ryan nem ér rá, és akkor szakítok rátok időt, rendben van? - kérdezte.
- Igen, megígérem, szeretlek Haley - öleltem át.
- Én is szeretlek édesem - ölelt vissza. - na de mesélj, merre voltatok, miket vásároltatok? - kíváncsiskodott.
Elmeséltem neki merre voltunk és mondtam megmutatom majd amiket vettünk, és persze jókat nevetett az eltévedésünk sztoriján is, ezért is szeretem őt annyira, ő nem lesz azonnal ideges ilyen dolgok végett, akár csak apa, nem hiába testvérek, bezzeg anya, na ő egyből tartott volna egy kisebb előadást nekünk :D
Haley közben elment dolgozni, én meg elmostam a tálkát amiből ettem, majd felmentem, Riley épp gépezett.
- Hát te? Fent vagy és nem is mész enni? - kérdeztem meglepve, ugyanis neki mindig az az első ha felkel hogy irány a konyha.
- De már voltam, csak annyira beszélgettetek Haleyval, nem akartam zavarni- kuncogott.
- Ohh értem, na és kivel dumcsizol korán reggel? - érdeklődtem.
- Olival, kérdezte megyünk e a ma esti buliba ami a parton lesz. - mondta
- Mit mondtál válaszul neki?
- Na ná, hogy megyünk - kuncogott.
- Nem hiszem, hogy Ryan engedné a tegnapi után. - mondtam félve.
- Nyugi estére tuti kiheveri, úgy hogy csajszi, ma paaaaartyzuk - kiáltotta örömében.
Én csak figyeltem és vigyorogtam, ahogy lelkesen folytatta a beszélgetést Olival facen, ha már ugyis szóba jött, felnéztem én is történt e valami, ami azt illeti két levelem jött az egyik Bentől, juj szegénynek elfelejtettem írni, a másik Jackietől, na ez meglepett, vajon mit akarhat még ilyenkor is. Először Jackiet olvastam el.
"Hello Lexi!
Ugye még nem zárkóztál be a szobádba bánatodban, hogy a nyarad ismételten a semmivel telik?! :)
Bezzeg az én nyaram egyszerűen fantasztikus, de te ezt úgy sem értheted.
Puszi Jackie"
Ez a csaj egyszerűen be van kattanva, fogalma sincs az életemről, csak a fejébe vette, hogy engem piszkáljon mióta beléptem az osztályba, meg hogy én nekem mindig unalmasan telnek a napjaim, pedig ha tudná, hogy nem így van, tuti ledöbbenne :D
"Szia Jackie!
Nem, képzeld nem zárkóztam be a szobámba, sőt a szobám közelében sem vagyok, még Londonban sem, de még a várostól is elég messze, nehogy kísértésbe essem és téged meglátogassalak :D Amit tudom, hogy nagyon bánsz, hisz annyira hiányzom neked, hogy a fantasztikus nyaradat azzal töltöd, hogy nekem írsz levelet, aminek én csak örülni tudok :) Igyekszem majd sűrűbben írni neked, csak hát elég elfoglalt vagyok! :)
Puszi Lexi"
Nem is értem, mit gondolt, hogy majd sírva összetörök és hagyom, hogy piszkáljon, hát tévedett, mert én nem az a lány vagyok és eddig a próbálkozásaiban mindig alul maradt. :D
Majd elolvastam Ben üzenetét is, szegény tényleg nagyon kiment a fejemből.
"Szia Lexi!
Mi van veled csajszi, nagyon eltűntél, azért ugye nem esett bajod? Majd írj, mert várom ám a leveledet.
Ben"
"Szia Ben!
Jaj ne haragudj, annyi minden történt, hogy időm és erőm sem volt géphez ülni, de most itt vagyok és írok neked :) A napjaink jól telnek, voltunk tengerparton városban vásárolni, és ma este partyzni megyünk a partra :) Röviden ennyi, remélem neked is mozgalmasan telik, és ne aggódj nem vesztem el, ahogy lesz időm írni fogok. :)
Puszi Lexi"
Riley eközben a szekrény előtt csípőre tett kézzel ácsorgott és jobbra balra döntötte a fejét, ami elég vicces volt.
- Mit csinálsz? - kérdeztem vigyorogva.- Nézem a ruhákat, hogy mit vehetnék fel estére. - válaszolta.
- Ahhoz minek ingatod a fejed? - néztem furán.
- Ja, nem tudom, hátha ki rázódik belőle mi legyen. - nevette el magát, persze ezt én sem tudtam nevetés nélkül hagyni.
- Nem teljesen mindegy mit veszel fel, mindenben jól nézel ki és úgy is a partra megyünk, valószínű a vízben fogsz kikötni szóval fürdőruha mindenképpen - mondtam nevetve.
- Hogy te milyen okos vagy - csillant fel a szeme.
Egyszer csak kopogtak, és Ryan lépett be az ajtón, egyből komolyan néztünk mind a ketten rá.
- Csináltam ebédet, jöttök enni? - kérdezte
- Igen, megyünk - mondtuk.
Majd elindultunk le a konyhába ahol már ki volt készítve az ebéd. Néma csendben ettünk, amikor Ryan felnézett.
- Anya felhívott, elmondta, hogy beszéltél vele a tegnapi napról - mondta nekem.
- Igen, elmondtam mindent neki - mondtam.
- Oké, akkor ezek szerint most már okosabbak lesztek. - mondta
- Igen - feleltük egyszerre.
- Helyes - nézett még mindig komolyan.
Folytattuk az ebédet, Riley közben küldözgette a jeleket, hogy említsem meg Ryannak az estét, de nem voltam benne biztos, hogy ez remek ötlet. De mikor ránéztem elvigyorogta magát.
- Csak nem az esti bulit szeretnétek megkérdezni tőlem? - vigyorgott tovább.
- Ööö.. de igen..- válaszoltam félve.
- Honnan tudod? - kérdezte hirtelen Riley tőle.
- Oli hívott, mielőtt bementem hozzátok, hogy vigyelek benneteket is.- felelte.
- És...viszel? - nézett cukin rá Riley.
- Persze, hogy elviszlek, hisz nem vagyok én olyan gonosz - nevette el magát.
- Ez aaaaaaaaaaazz - ugrált Riley örömében.
Hát igen, Ryan is olyan mint Haley, egyszerűen nem tudnak sokáig haragudni, ezért is szeretem őket olyan nagyon. Felálltam és odamentem hozzá, hogy megöleljem, ő is visszaölelt, majd adott egy puszit.
- Cserébe ti mosogattok - nevette el magát, és már ott sem volt.
- Ohhh neeeee máááááár - kiáltottunk utána.
Végül gyors elmosogattunk eltörölgettünk és a helyére pakoltunk mindent.
Kicsit kifeküdtünk napozni, aztán Ryan szólt, hogy ideje lenne készülődni, hamarosan indulunk.
Felmentünk, hogy felöltözzünk, amikor kopogtak.
- Nem igaz, mennyit tudtok készülődni - mondta kintről.
- Nyugi, már kész vagyunk - nyitottam ki az ajtót.
- Akkor induljunk- mondta.
Beültünk a kocsijába, felvettük út közben Olit és Zaynt, aztán odaértünk a partra, ahol már voltak azért elég sokan, oda mentünk a tömeghez, Rileyval egyből táncra perdültünk és a fiúk is csatlakoztak.
Mikor már kicsit elfáradtunk leültünk a homokba, és Oli elüvöltötte magát.
- Úristeeeeeeeeeeeeeeeeeen, nézzétek ki van ott - üvöltött és mindenki abba az irányba nézett amerre mutatott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése